A társasági Adó legfontosabb szabályai – TAO adótanácsadás

A társasági adó egy olyan közvetett adónem, amelyet a vállalatok nyereségére vetnek ki. A társasági adó mértéke országonként eltérő, és jelentős hatással van a vállalkozások befektetési döntéseire, nyereségességére és általában véve a gazdasági növekedésre. Ebben a cikkben a társasági adó fontosabb aspektusait vizsgáljuk meg, beleértve annak hatásait a vállalatokra és a gazdaságra, valamint néhány nemzetközi trendet és vitát, amelyek jelenleg formálják ezt a területet.

Mi a Társasági Adó?

A társasági adó, vagy gyakran hallott rövidítése, a TAO, valószínűleg olyan fogalom, amellyel már találkoztál. Bár a rövidítés más kontextusban egy kínai filozófiai irányzatra utalhat, a gazdasági és üzleti világban egy konkrét adózási formát jelöl, ami kizárólag a társas vállalkozásokra vonatkozik. De mit is jelent ez pontosan? És mely vállalkozásokat érinti?

A társasági adó alatt egy olyan adózási rendszert értünk, amely kifejezetten a társas vállalkozásokra, mint például a korlátolt felelősségű társaságok (Kft.), betéti társaságok (Bt.), szövetkezetek és egyéb hasonló szervezetek számára van kialakítva. Ez a forma lehetővé teszi számukra, hogy nyereségük után adót fizessenek. Hazánkban a társasági adó a legáltalánosabb adózási forma a társas vállalkozások körében, ami azt jelenti, hogy a legtöbb vállalat ezen a módon adózik.

Társasági Adó

Miért fontos a Társasági Adó?

A társasági adó nem csupán egy állami bevételi forrás, hanem egy olyan eszköz is, amely a gazdasági tevékenységeket szabályozza és befolyásolja. Azáltal, hogy a vállalatok a nyereségük után adót fizetnek, hozzájárulnak az ország költségvetéséhez, ami aztán különböző közszolgáltatások finanszírozására fordítható. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adórendszer révén a vállalatok is részt vesznek az ország gazdasági és társadalmi fejlődésében.

Társasági Adó TAO

Kiket Érint?

A társasági adó, mint már említettük, kizárólag a társas vállalkozásokra vonatkozik. Ez a kategória magába foglalja a különböző jogi formában működő vállalkozásokat, mint például a korlátolt felelősségű társaságokat (Kft.), betéti társaságokat (Bt.), szövetkezeteket és egyéb szervezeteket. Fontos megjegyezni, hogy nem minden vállalkozási forma esik ebbe a kategóriába, tehát a vállalkozásoknak tudniuk kell, hogy melyik adózási forma vonatkozik rájuk.

Mennyi a társasági adó mértéke 2023-ban?

Magyarországon a társasági adó mértéke 2023-ban 9% volt, ami Európában az egyik legalacsonyabb kulcsnak számított.

Társasági adó alapja:

A társasági adó alapja a társaság adózás előtti eredménye, amelyet bizonyos hozzáadásokkal és levonásokkal módosítanak az adózásra vonatkozó helyi törvények és szabályok szerint. Ez az alap az, amelyre a társasági adó mértékét alkalmazzák az adó megállapításához. A társasági adó alapjának meghatározása általában a következő lépéseket foglalja magában:

Adózás előtti nyereség: A kiindulási pont a vállalat könyvelési nyeresége, amelyet a pénzügyi kimutatások alapján számítanak ki. Ez magában foglalja a vállalat összes bevételét, levonva a költségeket és ráfordításokat, amelyek az adott időszakban felmerültek.

Növelő tényezők: Bizonyos ráfordításokat, amelyeket a vállalat a pénzügyi kimutatásokban költségként számolt el, adózási célokra hozzá kell adni az adózás előtti nyereséghez, mert ezeket az adószabályok nem ismerik el teljesen vagy részben levonható költségként. Ilyenek lehetnek például a nem üzleti célú ráfordítások vagy bizonyos típusú amortizációk.

Csökkentő: Vannak olyan tételek is, amelyeket, bár nem szerepelnek a pénzügyi kimutatásokban költségként, vagy ott más összegben szerepelnek, adózási célokra le lehet vonni az adózás előtti nyereségből. Ezek közé tartozhatnak például bizonyos adókedvezmények, beruházási ösztönzők, kutatás-fejlesztési kiadások, amelyeket az adótörvények engedélyeznek.

Átszámítások és korrekciók: Ezen kívül szükség lehet bizonyos átszámításokra és korrekciókra is, hogy a könyvviteli nyereséget az adózás szempontjából releváns formába hozzák. Ezek a módosítások biztosítják, hogy az adóalap megfeleljen a helyi adószabályoknak és elveknek.

A társasági adó alapjának meghatározása tehát egy összetett folyamat, amely figyelembe veszi a vállalat pénzügyi eredményét, valamint az adózási szabályok által előírt számos hozzáadást és levonást. Ez a folyamat biztosítja, hogy a vállalatok igazságosan és a törvényeknek megfelelően fizessék meg a társasági adójukat. Fontos megjegyezni, hogy a társasági adó alapjának meghatározása országonként és jogrendszertől függően eltérő lehet a különböző adózási szabályok és elvek miatt.

Társasági adó kiszámítása:

A társasági adó kiszámítása egy többlépcsős folyamat, amely a társaság adózás előtti nyereségét veszi alapul, majd ehhez hozzáadja vagy levonja az adószabályok által meghatározott egyéb tételeket, hogy megállapítsa az adózásra vonatkozó tiszta nyereséget vagy veszteséget. A társasági adó mértékének alkalmazása ezen az adóalapon történik. Az alábbiakban részletesen ismertetem a társasági adó kiszámításának lépéseit:

TAO

1. Adózás előtti nyereség meghatározása

A folyamat első lépése a vállalat adózás előtti nyereségének meghatározása, ami a könyvelési nyereség, amelyet a pénzügyi kimutatások alapján számolnak ki. Ez magában foglalja a vállalat teljes bevételeit, amelyekből levonásra kerülnek a költségek és ráfordítások.

2. Szabályozott hozzáadások és levonások

Ezután hozzá kell adni vagy le kell vonni azokat a tételeket, amelyeket az adószabályok előírnak. Ez magában foglalhat bizonyos, a pénzügyi kimutatásokban szereplő költségeket, amelyeket az adószabályok nem ismernek el teljes mértékben levonhatóként, vagy olyan támogatásokat és kedvezményeket, amelyek csak adózási célokra érvényesíthetők.

3. Korrekciók és átszámítások

Lehet, hogy szükség van bizonyos korrekciókra és átszámításokra, hogy a könyvviteli nyereséget adózási szempontból megfelelővé tegyük. Ez magában foglalhatja az amortizáció módosításait, adómentes bevételek hozzáadását vagy nem levonható költségek korrekcióját.

4. Az adóalap meghatározása

A fentiek alapján meghatározásra kerül az adóalap, amely a hozzáadásokkal és levonásokkal korrigált adózás előtti nyereség.

5. A társasági adó mértékének alkalmazása

Az adóalapra a releváns társasági adó mértékét alkalmazzák, amely országonként eltérő lehet. Például, ha a társasági adó mértéke 20%, és az adóalap 1 000 000 egység, akkor a társasági adó 200 000 egység lesz.

6. Kiegészítő számítások

Lehetnek további kedvezmények, kreditek vagy adóelőleg-fizetések, amelyek befolyásolhatják a végső adófizetési kötelezettséget. Ezeket is figyelembe kell venni a végső társasági adó meghatározásakor.

Példa a kiszámításra

Tegyük fel, hogy egy vállalat adózás előtti nyeresége 10 millió forint, és vannak olyan hozzáadandó nem levonható költségei, mint például bizonyos típusú reprezentációs költségek, összesen 500 ezer forint értékben, valamint levonható kutatás-fejlesztési kiadásai 1 millió forint értékben. Ha a társasági adó mértéke 9%, a számítás a következőképpen néz ki:

Adózás előtti nyereség: 10 000 000 forint

Hozzáadások (pl. nem levonható költségek): +500 000 forint

Levonások (pl. kutatás-fejlesztési kiadások): -1 000 000 forint

Korrigált adóalap: 9 500 000 forint

Társasági adó (9%): 855 000 forint

Fontos megjegyezni, hogy a társasági adó kiszámításának pontos menete országonként és az adott jogszabályi környezettől függően változhat. Ezért ajánlott adószakértő segítségét kérni az adókötelezettségek pontos meghatározásához.

A Társasági Adó bevallása:

A társasági adó bevallásának folyamata kulcsfontosságú lépés minden társas vállalkozás számára, amely lehetővé teszi számukra, hogy megfeleljenek az adózási kötelezettségeiknek. A folyamat részletei országonként eltérhetnek a helyi adószabályok és előírások függvényében, de általánosan a következő lépéseket foglalja magában:

  1. Adatgyűjtés

A bevallás előkészítése során először is össze kell gyűjteni és ellenőrizni kell az összes releváns pénzügyi adatot, beleértve a bevételeket, költségeket, ráfordításokat és az adózás előtti nyereséget. Ezenkívül szükséges lehet bizonyos specifikus adózási információk gyűjtése, mint például levonható tételek, adókedvezmények, és egyéb adózási tételek.

  1. Számítások elvégzése

A gyűjtött adatok alapján el kell végezni a szükséges számításokat az adóalap meghatározásához, beleértve a szükséges hozzáadásokat, levonásokat és korrekciókat. Ezután alkalmazni kell a releváns társasági adó mértékét az adóalapra a fizetendő adó összegének kiszámításához.

  1. Bevallás kitöltése

A társasági adó bevallás kitöltésekor használni kell az állami adóhatóság által biztosított elektronikus bevallási rendszeren belüli nyomtatványt. Fontos, hogy a bevallást gondosan és pontosan töltsük ki, minden szükséges információt megadva és az előírásoknak megfelelően.

  1. Bevallás benyújtása

A kitöltött bevallást az állami adóhatóság által meghatározott határidőn belül kell benyújtani. Sok országban lehetőség van az elektronikus benyújtásra, amely gyakran egyszerűbb és gyorsabb, mint a papíralapú benyújtás.

  1. Adófizetés

A bevallás alapján a társaságnak meg kell fizetnie a kiszámított társasági adót. Az adófizetés módja és határideje országonként eltérő, de általában tartalmazza a banki átutalást vagy elektronikus fizetést az állami adóhatóság számlájára.

  1. Dokumentáció és nyilvántartás

A társaság köteles minden releváns dokumentációt és nyilvántartást megőrizni az adóbevallással kapcsolatban, beleértve a pénzügyi kimutatásokat, számításokat, és a bevallás másolatát. Ezek az információk lehetnek fontosak későbbi ellenőrzések vagy kérdések esetén.

Fontos megjegyzések:

Az adóbevallási kötelezettségek és az adózásra vonatkozó szabályok változhatnak, ezért fontos, hogy rendszeresen tájékozódjunk a legfrissebb előírásokról.

Szükség esetén érdemes adószakértő segítségét igénybe venni a bevallás előkészítése és benyújtása során, hogy biztosítsuk az adózási szabályoknak való teljes megfelelést.

A társasági adó bevallása tehát egy fontos folyamat, amely megköveteli a vállalatoktól, hogy pontosan és időben teljesítsék adózási kötelezettségeiket, ezzel is hozzájárulva az adórendszer átláthatóságához és igazságosságához.

Hogyan és hova kell befizetni a társasági adóelőleget?

A NAV számlájára kell befizetni a társasági adóelőleget, valamint végleges adót.

A társasági adóelőleg fizetési gyakorisága attól függ, hogy az előző adóévi fizetendő adód meghaladja-e az 5 millió forintot.

Ha nem haladja meg az 5 millió forintot, akkor negyedévente kell egyenlő részletben adóelőleget fizetned minden negyedévet követő hó 20-ig.

Az 5 millió forintos határ felett havonta kell társasági adóelőleget fizetned, minden hónap 20-ig.

Adóelőleg
  1. Adóelőleg kiszámítása

Először is fontos megállapítani az adóelőleg összegét. Ez gyakran a vállalat előző évi adózás utáni nyereségén alapul, figyelembe véve az adóhatóság által előírt százalékos mértéket vagy egyéb számítási módszert. Néhány országban előírások vannak arra vonatkozóan, hogy a vállalatok negyedéves vagy havi adóelőlegeket fizessenek.

  1. Befizetési határidők

A társasági adóelőleg befizetésének határideje szintén az adószabályoktól függ. Általában az adóhatóság előre meghatározott időpontokban, például negyedévente vagy havi rendszerességgel várja az előlegfizetéseket. Fontos, hogy a vállalatok tisztában legyenek ezekkel a határidőkkel, hogy időben teljesíthessék befizetési kötelezettségeiket.

  1. Befizetés helye és módja

A társasági adóelőleg befizetése többféleképpen történhet, attól függően, hogy az adott ország milyen lehetőségeket biztosít:

Banki átutalás: Az egyik leggyakoribb módja az adóelőlegek befizetésének. Az adóhatóság általában biztosít egy bankszámlaszámot, ahova az átutalásokat kell indítani.

Elektronikus fizetési rendszerek: Sok országban lehetőség van az adóelőlegek elektronikus úton történő befizetésére, az adóhatóság weboldalán keresztül vagy egy dedikált online fizetési platform segítségével.

Pénztári befizetés: Néhány helyen továbbra is van lehetőség személyes befizetésre az adóhatóság vagy egy meghatározott pénzintézet pénztárában.

  1. Bizonylatok és dokumentáció

A befizetés megtörténte után fontos, hogy a vállalat megőrizze a befizetési bizonylatokat és a kapcsolódó dokumentációkat, mint például a banki átutalási megbízások másolatait vagy az elektronikus tranzakciók visszaigazolásait. Ezek a dokumentumok bizonyítékul szolgálhatnak a befizetések teljesítéséről esetleges ellenőrzések során.

  1. Ellenőrzés és módosítás

Amennyiben a vállalat pénzügyi helyzete az adóév során jelentősen megváltozik, lehetőség van az adóelőleg összegének módosítására az adóhatóság felé történő bejelentéssel. Ez segíthet elkerülni a túlfizetést vagy alulfizetést és a későbbiekben esetlegesen keletkező pótlékokat vagy büntetéseket.

Fontos, hogy a vállalatok részletes tájékoztatást kérjenek az adószakértőktől vagy közvetlenül az adóhatóságtól az adóelőleg befizetésének konkrét eljárásairól, mivel az adószabályok és eljárások országonként és helyenként jelentősen eltérhetnek.

Társasági adó mentesség és kedvezmények: mikor mentesülhetsz a fizetés alól?

A társasági adó mentesség és kedvezmények a társaságok számára lehetőséget biztosítanak arra, hogy csökkentsék adóterheiket vagy akár teljes mértékben mentesüljenek az adófizetés alól bizonyos feltételek teljesülése esetén. Ezek a mentességek és kedvezmények országonként eltérőek lehetnek, attól függően, hogy az adott állam milyen gazdaságpolitikai célokat tűz ki, mint például a kis- és középvállalkozások támogatása, a kutatás és fejlesztés ösztönzése vagy a zöld technológiák fejlesztésének elősegítése. Íme néhány általános példa, amikor egy vállalat mentesülhet a társasági adó fizetése alól vagy igénybe vehet adókedvezményeket:

  1. Újonnan alapított vállalkozások

Számos ország adókedvezményeket vagy ideiglenes adómentességet biztosít az újonnan alapított vállalkozások számára a kezdeti években, hogy segítse őket a növekedési és stabilizációs szakaszban.

  1. Kutatás és fejlesztés (K+F)

A kutatásba és fejlesztésbe történő beruházások gyakran élveznek adókedvezményeket, mivel ezek a tevékenységek hozzájárulnak az innovációhoz és a gazdasági növekedéshez. Az ilyen kedvezmények magukban foglalhatják a K+F tevékenységekre fordított költségek magasabb százalékának levonását.

  1. Zöld technológiák és fenntarthatóság

A környezetvédelmi fenntarthatóságot elősegítő projektek, mint például a megújuló energiaforrásokba való beruházás, szintén jogosultak lehetnek adókedvezményekre vagy mentességekre annak érdekében, hogy ösztönözzék a vállalatokat a környezettudatos üzleti gyakorlatokra.

  1. Különleges gazdasági övezetek

Bizonyos országok különleges gazdasági övezeteket hoznak létre, ahol a vállalatok alacsonyabb társasági adókulcsokat élvezhetnek vagy teljes adómentességet kapnak a beruházások, a foglalkoztatás növelése vagy az exportnövelés ösztönzése érdekében.

  1. Közhasznú tevékenységek

A közhasznú vagy jótékonysági tevékenységet végző szervezetek gyakran mentesülnek a társasági adó alól, feltéve, hogy tevékenységük nem eredményez üzleti nyereséget.

Hogyan lehet igénybe venni a kedvezményeket és mentességeket?

A társasági adókedvezmények és mentességek igénybevételéhez általában szükséges a releváns dokumentáció benyújtása és a megfelelő feltételek teljesítése. Ez magában foglalhatja az igényelt kedvezményekre vonatkozó részletes információk, igazolások bemutatását az adóbevallás elkülönült részeként.

Milyen más adókat kell fizetned a társasági adó mellett?

  1. Általános forgalmi adó (ÁFA) vagy Hozzáadottérték-adó (HÉA)

Ez egy fogyasztási adó, amelyet a termékek és szolgáltatások értékesítésekor kell fizetni. Az ÁFA-t vagy HÉA-t a végfelhasználók fizetik meg, de a vállalatoknak kell beszedniük és átutalniuk az adóhatóságnak.

  1. Béren kívüli juttatások adója

Sok országban adóztatják a munkavállalóknak nyújtott béren kívüli juttatásokat, mint például a céges autó használat, lakhatási támogatás vagy egészségbiztosítás. Ezeket az adókat gyakran a munkáltató fizeti.

  1. Jövedéki adó

Bizonyos termékek, például alkoholos italok, dohánytermékek, energiaitalok és üzemanyagok külön jövedéki adó alá eshetnek. Ez az adó a termékek gyártására vagy importjára vonatkozik, és célja gyakran a fogyasztás szabályozása.

  1. Ingatlanadó

Az ingatlanadó azokat az ingatlanokat terheli, amelyeket a vállalat birtokol vagy bérel. Az adó mértéke az ingatlan értékétől és helyzetétől függően változhat.

  1. Tőkeáttételi adó

A tőkeáttételi adó vagy tőkejövedelem-adó a vállalat által realizált tőkejövedelmekre, például részvényeladásokból, ingatlan értékesítéséből vagy egyéb befektetésekből származó nyereségre vonatkozik.

  1. Bérekre és jövedelmekre kivetett adók

A munkáltatóknak gyakran kell forrásadót levonniuk a munkavállalóik béreiből és fizetéseiből, amely az adott ország jövedelemadó-rendszerének megfelelően kerül megállapításra.

  1. Illetékek és díjak

Ezek az adók különböző kormányzati szolgáltatások igénybevétele esetén merülhetnek fel, mint például engedélyek, vagyonszerzések és regisztrációk, amelyek a társaság működéséhez szükségesek.

  1. Szociális biztonsági hozzájárulások

A vállalatoknak hozzájárulásokat kell fizetniük a munkavállalók szociális biztonsági ellátásainak finanszírozására, beleértve a nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkanélküli ellátásokat.

Ezen adók és hozzájárulások pontos mértéke, valamint azok fizetésének módja és időpontjai az adott ország adózási szabályainak megfelelően változnak. Fontos, hogy a társaságok tisztában legyenek ezekkel az adózási kötelezettségekkel és megfelelően tervezzék meg pénzügyeiket, hogy eleget tehessenek azoknak. Adószakértő vagy könyvelő segítségével érdemes gondoskodni az adózási kötelezettségek pontos és időben történő teljesítéséről.