Inflációkövető adóemelés (valorizáció): 2025-től több adónem esetében bevezetik az inflációkövető adóemelést. Ez érinti az üzemanyagok és alkoholtermékek jövedéki adóját, a gépjárműadót, valamint a gépjármű visszterhes vagyonátruházási illetéket. 2026-tól a tüzelőanyagok és dohánytermékek jövedéki adóját, a regisztrációs adót és a cégautóadót is érinti a valorizáció.

Platformüzemeltetők bevonása:
2025. január 1-jétől a kiskereskedelmi adó alanyi körét kiterjesztik azon külföldi vagy belföldi illetőségű platformüzemeltetőkre, akik kiskereskedelmi tevékenységet végző értékesítőknek biztosítanak online piacteret. Az adó alapja a platformon keresztül értékesített áruk nettó árbevételének összege.

Számviteli értékhatárok módosítása: A könyvvizsgálati kötelezettség nettó árbevételre vonatkozó értékhatára 600 millió forintra nő, az egyszerűsített éves beszámoló készítésének értékhatárai is emelkednek. ​

Uniós döntés nyomán mostantól visszamenőlegesen is csökkenthető az áfa-alap, ha például pénzvisszatérítés történik. Ez nemcsak szerződéses alapon, hanem jogszabályi visszatérítések esetén is érvényes – még nyugtás vásárlásoknál is, ha utólag engedményt kapunk.

2025-től a vállalkozások árbevételük 1%-áig sporttámogatásként elszámolható költséget érvényesíthetnek. Ez nemcsak a sportnak kedvez, hanem az adóalap csökkentésére is új lehetőséget kínál a cégeknek.

TBSZ számlákhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adó (szocho): 2025-től a tartós befektetési számlák (TBSZ) idő előtti feltörése esetén szociális hozzájárulási adót kell fizetni. 3 éven belüli feltörés esetén 13%, 3-5 év közötti feltörés esetén 8% mértékben.
Munkaerőpiacra lépők kedvezményének szigorítása: 2025-től a munkáltató a szociális hozzájárulási adó alapját az eddigi 2 év helyett csak 1 évig csökkentheti a minimálbér összegével, az ezt követő 6 hónapban pedig ennek 50%-ával. ​

2025-ben bevezetésre kerül az e-nyugta rendszer, amely a papíralapú nyugták helyett elektronikus formát kínál. Ennek támogatására az online pénztárgépek fejlesztése is elindul.

Különleges gazdasági övezetek megszűnése: 2025-től megszűnnek a különleges gazdasági övezetek, így az érintett területek visszakerülnek az eredeti településekhez helyi adózási szempontból.
Adategyeztetési eljárás bevezetése: Az adóhatóság 2025-től bevezeti az adategyeztetési eljárást, amely során az adatszolgáltatásban talált hibák és eltérések tisztázására, javítására szólítja fel az adózót.

Ha a cég nevén van a gépkocsi vagy a cég az üzembentartó, akkor mindig van cégautó Adó kötelezettség. A cégautóadó mértéke az autó környezetvédelmi besorolásától és teljesítményétől függ.

Lízing esetében ÁFA visszaigénylésére is lehetőség van személygépkocsi esetében. Az ÁFA visszaigénylésére akkor van lehetőség, ha az autót kizárólag üzleti célra használják, egyéb feltételeknek is megfelel és ezt igazolják is. Ha magánhasználat is történik, akkor az ÁFA csak részben vonható le.

A céges autóhoz kapcsolódó üzemanyagköltségek és egyéb fenntartási költségek elszámolhatók bizonylat nélkül útnyilvántartás vezetésével. Ez különösen fontos a vegyes használat esetén.
Ma már az útnyilvántartás nagyon egyszerűen applikáció segítségével elvégezhető.

Egyéni vállalkozók esetében az autó üzleti és magánhasználatának arányát figyelembe kell venni az elszámolás során.

Társas vállalkozások esetében a céges autóval kapcsolatos költségek általában a vállalkozás költségeiként szerepelnek, de a cégautóadó és az ÁFA szabályokat figyelembe kell venni.

A céges autó adózása összetett kérdés, amelyre érdemes odafigyelni a pénzügyi előnyök kihasználása és az adózási szabályok betartása érdekében. Minden vállalkozásnak ajánlott konzultálnia könyvelőjével vagy adószakértőjével, hogy az adott helyzetre vonatkozó legjobb döntést hozza meg. Az persze biztos, hogy egy céges autó jó döntés lehet.

A társasági adó nem csupán egy állami bevételi forrás, hanem egy olyan eszköz is, amely a gazdasági tevékenységeket szabályozza és befolyásolja. Azáltal, hogy a vállalatok a nyereségük után adót fizetnek, hozzájárulnak az ország költségvetéséhez, ami aztán különböző közszolgáltatások finanszírozására fordítható. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adórendszer révén a vállalatok is részt vesznek az ország gazdasági és társadalmi fejlődésében.

Kiket Érint?

A társasági adó, mint már említettük, kizárólag a társas vállalkozásokra vonatkozik. Ez a kategória magába foglalja a különböző jogi formában működő vállalkozásokat, mint például a korlátolt felelősségű társaságokat (Kft.), betéti társaságokat (Bt.), szövetkezeteket és egyéb szervezeteket. Fontos megjegyezni, hogy nem minden vállalkozási forma esik ebbe a kategóriába, tehát a vállalkozásoknak tudniuk kell, hogy melyik adózási forma vonatkozik rájuk.

Magyarországon a társasági adó mértéke 2023-ban 9% volt, ami Európában az egyik legalacsonyabb kulcsnak számított.

Társasági adó alapja:

A társasági adó alapja a társaság adózás előtti eredménye, amelyet bizonyos hozzáadásokkal és levonásokkal módosítanak az adózásra vonatkozó helyi törvények és szabályok szerint. Ez az alap az, amelyre a társasági adó mértékét alkalmazzák az adó megállapításához. A társasági adó alapjának meghatározása általában a következő lépéseket foglalja magában:

Adózás előtti nyereség: A kiindulási pont a vállalat könyvelési nyeresége, amelyet a pénzügyi kimutatások alapján számítanak ki. Ez magában foglalja a vállalat összes bevételét, levonva a költségeket és ráfordításokat, amelyek az adott időszakban felmerültek.

Növelő tényezők: Bizonyos ráfordításokat, amelyeket a vállalat a pénzügyi kimutatásokban költségként számolt el, adózási célokra hozzá kell adni az adózás előtti nyereséghez, mert ezeket az adószabályok nem ismerik el teljesen vagy részben levonható költségként. Ilyenek lehetnek például a nem üzleti célú ráfordítások vagy bizonyos típusú amortizációk.

Csökkentő: Vannak olyan tételek is, amelyeket, bár nem szerepelnek a pénzügyi kimutatásokban költségként, vagy ott más összegben szerepelnek, adózási célokra le lehet vonni az adózás előtti nyereségből. Ezek közé tartozhatnak például bizonyos adókedvezmények, beruházási ösztönzők, kutatás-fejlesztési kiadások, amelyeket az adótörvények engedélyeznek.

Átszámítások és korrekciók: Ezen kívül szükség lehet bizonyos átszámításokra és korrekciókra is, hogy a könyvviteli nyereséget az adózás szempontjából releváns formába hozzák. Ezek a módosítások biztosítják, hogy az adóalap megfeleljen a helyi adószabályoknak és elveknek.

A társasági adó alapjának meghatározása tehát egy összetett folyamat, amely figyelembe veszi a vállalat pénzügyi eredményét, valamint az adózási szabályok által előírt számos hozzáadást és levonást. Ez a folyamat biztosítja, hogy a vállalatok igazságosan és a törvényeknek megfelelően fizessék meg a társasági adójukat. Fontos megjegyezni, hogy a társasági adó alapjának meghatározása országonként és jogrendszertől függően eltérő lehet a különböző adózási szabályok és elvek miatt.

A társasági adó kiszámítása egy többlépcsős folyamat, amely a társaság adózás előtti nyereségét veszi alapul, majd ehhez hozzáadja vagy levonja az adószabályok által meghatározott egyéb tételeket, hogy megállapítsa az adózásra vonatkozó tiszta nyereséget vagy veszteséget. A társasági adó mértékének alkalmazása ezen az adóalapon történik. Az alábbiakban részletesen ismertetem a társasági adó kiszámításának lépéseit:

1. Adózás előtti nyereség meghatározása

A folyamat első lépése a vállalat adózás előtti nyereségének meghatározása, ami a könyvelési nyereség, amelyet a pénzügyi kimutatások alapján számolnak ki. Ez magában foglalja a vállalat teljes bevételeit, amelyekből levonásra kerülnek a költségek és ráfordítások.

2. Szabályozott hozzáadások és levonások

Ezután hozzá kell adni vagy le kell vonni azokat a tételeket, amelyeket az adószabályok előírnak. Ez magában foglalhat bizonyos, a pénzügyi kimutatásokban szereplő költségeket, amelyeket az adószabályok nem ismernek el teljes mértékben levonhatóként, vagy olyan támogatásokat és kedvezményeket, amelyek csak adózási célokra érvényesíthetők.

3. Korrekciók és átszámítások

Lehet, hogy szükség van bizonyos korrekciókra és átszámításokra, hogy a könyvviteli nyereséget adózási szempontból megfelelővé tegyük. Ez magában foglalhatja az amortizáció módosításait, adómentes bevételek hozzáadását vagy nem levonható költségek korrekcióját.

4. Az adóalap meghatározása

A fentiek alapján meghatározásra kerül az adóalap, amely a hozzáadásokkal és levonásokkal korrigált adózás előtti nyereség.

5. A társasági adó mértékének alkalmazása

Az adóalapra a releváns társasági adó mértékét alkalmazzák, amely országonként eltérő lehet. Például, ha a társasági adó mértéke 20%, és az adóalap 1 000 000 egység, akkor a társasági adó 200 000 egység lesz.

6. Kiegészítő számítások

Lehetnek további kedvezmények, kreditek vagy adóelőleg-fizetések, amelyek befolyásolhatják a végső adófizetési kötelezettséget. Ezeket is figyelembe kell venni a végső társasági adó meghatározásakor.

Példa a kiszámításra

Tegyük fel, hogy egy vállalat adózás előtti nyeresége 10 millió forint, és vannak olyan hozzáadandó nem levonható költségei, mint például bizonyos típusú reprezentációs költségek, összesen 500 ezer forint értékben, valamint levonható kutatás-fejlesztési kiadásai 1 millió forint értékben. Ha a társasági adó mértéke 9%, a számítás a következőképpen néz ki:

Adózás előtti nyereség: 10 000 000 forint

Hozzáadások (pl. nem levonható költségek): +500 000 forint

Levonások (pl. kutatás-fejlesztési kiadások): -1 000 000 forint

Korrigált adóalap: 9 500 000 forint

Társasági adó (9%): 855 000 forint

Fontos megjegyezni, hogy a társasági adó kiszámításának pontos menete országonként és az adott jogszabályi környezettől függően változhat. Ezért ajánlott adószakértő segítségét kérni az adókötelezettségek pontos meghatározásához.

A társasági adó bevallásának folyamata kulcsfontosságú lépés minden társas vállalkozás számára, amely lehetővé teszi számukra, hogy megfeleljenek az adózási kötelezettségeiknek. A folyamat részletei országonként eltérhetnek a helyi adószabályok és előírások függvényében, de általánosan a következő lépéseket foglalja magában:

1. Adatgyűjtés

A bevallás előkészítése során először is össze kell gyűjteni és ellenőrizni kell az összes releváns pénzügyi adatot, beleértve a bevételeket, költségeket, ráfordításokat és az adózás előtti nyereséget. Ezenkívül szükséges lehet bizonyos specifikus adózási információk gyűjtése, mint például levonható tételek, adókedvezmények, és egyéb adózási tételek.

2. Számítások elvégzése

A gyűjtött adatok alapján el kell végezni a szükséges számításokat az adóalap meghatározásához, beleértve a szükséges hozzáadásokat, levonásokat és korrekciókat. Ezután alkalmazni kell a releváns társasági adó mértékét az adóalapra a fizetendő adó összegének kiszámításához.

3. Bevallás kitöltése

A társasági adó bevallás kitöltésekor használni kell az állami adóhatóság által biztosított elektronikus bevallási rendszeren belüli nyomtatványt. Fontos, hogy a bevallást gondosan és pontosan töltsük ki, minden szükséges információt megadva és az előírásoknak megfelelően.

4. Bevallás benyújtása

A kitöltött bevallást az állami adóhatóság által meghatározott határidőn belül kell benyújtani. Sok országban lehetőség van az elektronikus benyújtásra, amely gyakran egyszerűbb és gyorsabb, mint a papíralapú benyújtás.

5. Adófizetés

A bevallás alapján a társaságnak meg kell fizetnie a kiszámított társasági adót. Az adófizetés módja és határideje országonként eltérő, de általában tartalmazza a banki átutalást vagy elektronikus fizetést az állami adóhatóság számlájára.

6. Dokumentáció és nyilvántartás

A társaság köteles minden releváns dokumentációt és nyilvántartást megőrizni az adóbevallással kapcsolatban, beleértve a pénzügyi kimutatásokat, számításokat, és a bevallás másolatát. Ezek az információk lehetnek fontosak későbbi ellenőrzések vagy kérdések esetén.

Fontos megjegyzések:

Az adóbevallási kötelezettségek és az adózásra vonatkozó szabályok változhatnak, ezért fontos, hogy rendszeresen tájékozódjunk a legfrissebb előírásokról.

Szükség esetén érdemes adószakértő segítségét igénybe venni a bevallás előkészítése és benyújtása során, hogy biztosítsuk az adózási szabályoknak való teljes megfelelést.

A társasági adó bevallása tehát egy fontos folyamat, amely megköveteli a vállalatoktól, hogy pontosan és időben teljesítsék adózási kötelezettségeiket, ezzel is hozzájárulva az adórendszer átláthatóságához és igazságosságához.

A NAV számlájára kell befizetni a társasági adóelőleget, valamint végleges adót.

A társasági adóelőleg fizetési gyakorisága attól függ, hogy az előző adóévi fizetendő adód meghaladja-e az 5 millió forintot.

Ha nem haladja meg az 5 millió forintot, akkor negyedévente kell egyenlő részletben adóelőleget fizetned minden negyedévet követő hó 20-ig.

Az 5 millió forintos határ felett havonta kell társasági adóelőleget fizetned, minden hónap 20-ig.

1. Adóelőleg kiszámítása

Először is fontos megállapítani az adóelőleg összegét. Ez gyakran a vállalat előző évi adózás utáni nyereségén alapul, figyelembe véve az adóhatóság által előírt százalékos mértéket vagy egyéb számítási módszert. Néhány országban előírások vannak arra vonatkozóan, hogy a vállalatok negyedéves vagy havi adóelőlegeket fizessenek.

2. Befizetési határidők

A társasági adóelőleg befizetésének határideje szintén az adószabályoktól függ. Általában az adóhatóság előre meghatározott időpontokban, például negyedévente vagy havi rendszerességgel várja az előlegfizetéseket. Fontos, hogy a vállalatok tisztában legyenek ezekkel a határidőkkel, hogy időben teljesíthessék befizetési kötelezettségeiket.

3. Befizetés helye és módja

A társasági adóelőleg befizetése többféleképpen történhet, attól függően, hogy az adott ország milyen lehetőségeket biztosít:

Banki átutalás: Az egyik leggyakoribb módja az adóelőlegek befizetésének. Az adóhatóság általában biztosít egy bankszámlaszámot, ahova az átutalásokat kell indítani.

Elektronikus fizetési rendszerek: Sok országban lehetőség van az adóelőlegek elektronikus úton történő befizetésére, az adóhatóság weboldalán keresztül vagy egy dedikált online fizetési platform segítségével.

Pénztári befizetés: Néhány helyen továbbra is van lehetőség személyes befizetésre az adóhatóság vagy egy meghatározott pénzintézet pénztárában.

4. Bizonylatok és dokumentáció

A befizetés megtörténte után fontos, hogy a vállalat megőrizze a befizetési bizonylatokat és a kapcsolódó dokumentációkat, mint például a banki átutalási megbízások másolatait vagy az elektronikus tranzakciók visszaigazolásait. Ezek a dokumentumok bizonyítékul szolgálhatnak a befizetések teljesítéséről esetleges ellenőrzések során.

5. Ellenőrzés és módosítás

Amennyiben a vállalat pénzügyi helyzete az adóév során jelentősen megváltozik, lehetőség van az adóelőleg összegének módosítására az adóhatóság felé történő bejelentéssel. Ez segíthet elkerülni a túlfizetést vagy alulfizetést és a későbbiekben esetlegesen keletkező pótlékokat vagy büntetéseket.

Fontos, hogy a vállalatok részletes tájékoztatást kérjenek az adószakértőktől vagy közvetlenül az adóhatóságtól az adóelőleg befizetésének konkrét eljárásairól, mivel az adószabályok és eljárások országonként és helyenként jelentősen eltérhetnek.

A társasági adó mentesség és kedvezmények a társaságok számára lehetőséget biztosítanak arra, hogy csökkentsék adóterheiket vagy akár teljes mértékben mentesüljenek az adófizetés alól bizonyos feltételek teljesülése esetén. Ezek a mentességek és kedvezmények országonként eltérőek lehetnek, attól függően, hogy az adott állam milyen gazdaságpolitikai célokat tűz ki, mint például a kis- és középvállalkozások támogatása, a kutatás és fejlesztés ösztönzése vagy a zöld technológiák fejlesztésének elősegítése. Íme néhány általános példa, amikor egy vállalat mentesülhet a társasági adó fizetése alól vagy igénybe vehet adókedvezményeket:

1. Újonnan alapított vállalkozások

Számos ország adókedvezményeket vagy ideiglenes adómentességet biztosít az újonnan alapított vállalkozások számára a kezdeti években, hogy segítse őket a növekedési és stabilizációs szakaszban.

2. Kutatás és fejlesztés (K+F)

A kutatásba és fejlesztésbe történő beruházások gyakran élveznek adókedvezményeket, mivel ezek a tevékenységek hozzájárulnak az innovációhoz és a gazdasági növekedéshez. Az ilyen kedvezmények magukban foglalhatják a K+F tevékenységekre fordított költségek magasabb százalékának levonását.

3. Zöld technológiák és fenntarthatóság

A környezetvédelmi fenntarthatóságot elősegítő projektek, mint például a megújuló energiaforrásokba való beruházás, szintén jogosultak lehetnek adókedvezményekre vagy mentességekre annak érdekében, hogy ösztönözzék a vállalatokat a környezettudatos üzleti gyakorlatokra.

4. Különleges gazdasági övezetek

Bizonyos országok különleges gazdasági övezeteket hoznak létre, ahol a vállalatok alacsonyabb társasági adókulcsokat élvezhetnek vagy teljes adómentességet kapnak a beruházások, a foglalkoztatás növelése vagy az exportnövelés ösztönzése érdekében.

5. Közhasznú tevékenységek

A közhasznú vagy jótékonysági tevékenységet végző szervezetek gyakran mentesülnek a társasági adó alól, feltéve, hogy tevékenységük nem eredményez üzleti nyereséget.

Hogyan lehet igénybe venni a kedvezményeket és mentességeket?

A társasági adókedvezmények és mentességek igénybevételéhez általában szükséges a releváns dokumentáció benyújtása és a megfelelő feltételek teljesítése. Ez magában foglalhatja az igényelt kedvezményekre vonatkozó részletes információk, igazolások bemutatását az adóbevallás elkülönült részeként.

Milyen más adókat kell fizetned a társasági adó mellett?

1. Általános forgalmi adó (ÁFA) vagy Hozzáadottérték-adó (HÉA)

Ez egy fogyasztási adó, amelyet a termékek és szolgáltatások értékesítésekor kell fizetni. Az ÁFA-t vagy HÉA-t a végfelhasználók fizetik meg, de a vállalatoknak kell beszedniük és átutalniuk az adóhatóságnak.

2. Béren kívüli juttatások adója

Sok országban adóztatják a munkavállalóknak nyújtott béren kívüli juttatásokat, mint például a céges autó használat, lakhatási támogatás vagy egészségbiztosítás. Ezeket az adókat gyakran a munkáltató fizeti.

3. Jövedéki adó

Bizonyos termékek, például alkoholos italok, dohánytermékek, energiaitalok és üzemanyagok külön jövedéki adó alá eshetnek. Ez az adó a termékek gyártására vagy importjára vonatkozik, és célja gyakran a fogyasztás szabályozása.

4. Ingatlanadó

Az ingatlanadó azokat az ingatlanokat terheli, amelyeket a vállalat birtokol vagy bérel. Az adó mértéke az ingatlan értékétől és helyzetétől függően változhat.

5. Tőkeáttételi adó

A tőkeáttételi adó vagy tőkejövedelem-adó a vállalat által realizált tőkejövedelmekre, például részvényeladásokból, ingatlan értékesítéséből vagy egyéb befektetésekből származó nyereségre vonatkozik.

6. Bérekre és jövedelmekre kivetett adók

A munkáltatóknak gyakran kell forrásadót levonniuk a munkavállalóik béreiből és fizetéseiből, amely az adott ország jövedelemadó-rendszerének megfelelően kerül megállapításra.

7. Illetékek és díjak

Ezek az adók különböző kormányzati szolgáltatások igénybevétele esetén merülhetnek fel, mint például engedélyek, vagyonszerzések és regisztrációk, amelyek a társaság működéséhez szükségesek.

8. Szociális biztonsági hozzájárulások

A vállalatoknak hozzájárulásokat kell fizetniük a munkavállalók szociális biztonsági ellátásainak finanszírozására, beleértve a nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkanélküli ellátásokat.

Ezen adók és hozzájárulások pontos mértéke, valamint azok fizetésének módja és időpontjai az adott ország adózási szabályainak megfelelően változnak. Fontos, hogy a társaságok tisztában legyenek ezekkel az adózási kötelezettségekkel és megfelelően tervezzék meg pénzügyeiket, hogy eleget tehessenek azoknak. Adószakértő vagy könyvelő segítségével érdemes gondoskodni az adózási kötelezettségek pontos és időben történő teljesítéséről.

Az osztalékok adóterhei országonként eltérőek lehetnek, de több általános jellemző is megfigyelhető. A következőkben bemutatom az osztalék adózásának legfontosabb aspektusait, amelyek általában sok országban érvényesek:

Osztalékadó a részvényesek számára: Amikor egy részvényes osztalékot kap, ezt gyakran meg kell adóztatnia. Ez az adó mértéke változó lehet, és függ a befektető adózási státuszától, az osztalék típusától (például rendes vagy preferált osztalék), és az adott ország adójogszabályaitól. Néhány országban az osztalékadó mértéke magasabb lehet, mint a tőkenyereség adója.

Forrásadó: Néhány országban a vállalatoknak forrásadót kell fizetniük az osztalékok után, mielőtt azokat a részvényesekhez továbbítanák. Ez azt jelenti, hogy az osztalékot a vállalat már az adó levonása után fizeti ki.

Adókedvezmények és mentességek: Bizonyos esetekben az osztalékok adózása alacsonyabb lehet, vagy teljes mértékben adómentes. Például bizonyos befektetési számlatípusok, mint a nyugdíj-előtakarékossági számlák, mentesülhetnek az osztalékadó alól, vagy kedvezményes adózás alá eshetnek.

Kettős adóztatás elkerülése: Mivel az osztalékokat a vállalat már adózott nyereségből fizeti, a kettős adóztatás problémája felmerülhet. Sok országban vannak szabályozások, amelyek célja a kettős adóztatás mérséklése vagy elkerülése, például az adókredit rendszerek vagy az adómentességek.

Nemzetközi osztalékok adózása: Amennyiben egy befektető külföldi vállalat részvényeiből osztalékot kap, a nemzetközi adózási szabályok is érvényesülhetnek. Ez magában foglalhat forrásadót a vállalat székhelye szerinti országban, valamint adókötelezettséget a befektető lakóhelye szerinti országban. Sok országban léteznek kettős adóztatást elkerülő egyezmények, amelyek segíthetnek csökkenteni vagy elkerülni a kettős adóterhet.

Fontos, hogy a részvényesek és befektetők ismerjék saját országuk specifikus adójogszabályait az osztalékokkal kapcsolatban, és szükség esetén szakértői tanácsadást vegyenek igénybe az adózási kötelezettségeik megértése érdekében.

TAO-s Cég Osztalékfizetése:

Társasági Adó (TAO): A társasági adó mértéke 9%, és ez az osztalék kifizetése esetén nem változik. Az osztalék az adózott eredményből, tehát a már TAO-val csökkentett nyereségből fizethető ki.

Adózott Eredmény: Az osztalék a már adózás utáni nyereségből kerül kifizetésre, így az osztalék kifizetése önmagában nem befolyásolja a TAO mértékét.

KIVA-s Cég Osztalékfizetése:

Kisvállalati Adó (KIVA): A KIVA mértéke 10%, és ez az osztalék kifizetésekor releváns tényező. A jóváhagyott (bruttó) osztalék a KIVA adóalapját képezi.

Adókötelezettség: Ha egy KIVA-s cég osztalékot fizet, ez növeli az adókötelezettségét. Ha a cég nem osztja ki a profitját, akkor a társaság nem köteles KIVA-t fizetni az év végi eredmény után.

Személyi Jövedelemadó (SZJA):

A magánszemélyek által kapott osztalék után személyi jövedelemadót kell fizetni. Az SZJA mértéke országonként eltérő lehet.

Társadalombiztosítási Járulék (SZOCHO):

Amennyiben a magánszemélyek osztalékjövedelem után társadalombiztosítási járulékot is fizetnek, ez a járulék is hozzáadódik az adóterheikhez. Azonban sok esetben az osztalékjövedelem nem számít bele a szocho alapjába.

Egyéb Adókötelezettségek:

Bizonyos országokban lehetnek további adók vagy járulékok, amelyek az osztalékjövedelmet érintik.

Fontos megjegyezni, hogy az adózási szabályok időről időre változhatnak, és a konkrét adókötelezettségek meghatározásához gyakran szükséges szakértői tanácsadás igénybe vétele. Az adózási környezet bonyolultsága miatt minden esetben ajánlott az adott ország aktuális adójogszabályainak alapos ismerete és azoknak megfelelően cselekedni.

Természetes vagy jogi személy (cég) kapja-e az osztalékot?

A részvényesek számára kifizetett osztalék adózására vonatkozó szabályok valóban eltérőek lehetnek attól függően, hogy a részvényes természetes vagy jogi személy.

Természetes Személy Esetében

Személyi Jövedelemadó (SZJA):

Az osztalék után 15%-os személyi jövedelemadót kell fizetni. Ezt az adót általában a kifizető társaság vonja le és fizeti be az adóhatóságnak.

Szociális Hozzájárulási Adó (SZOCHO):

A szocho korlátos adónem az osztalék szempontjából. 2023-ban például legfeljebb 5.568.000 Ft osztalék után kell ezt az adót fizetni, függetlenül az osztalék tényleges mértékétől. Fontos megjegyezni, hogy ez a maximális érték csökkenthető, akár nullára is.

Jogi Személy (Cég) Esetében

TAO-s Cég:

A társasági adóalany cég a kapott osztalék összegével csökkentheti a társasági adó alapját. Ez alól kivételt képez, ha az osztalék ún. ellenőrzött külföldi társaságtól (pl. offshore cégtől) származik.

Az osztalékkövetelés elengedése esetén az elengedett összeg adóköteles bevételként kezelendő.

KIVA-s Cég:

A kisvállalati adó alanyának minősülő cég a kapott osztalék összegével csökkentheti a kisvállalati adó alapját.

További Fontos Megjegyzések

Adólevonás és -bevallás: A kifizető társaság általában levonja és fizeti be az adót az adóhatóságnak. A részvényeseknek viszont érdemes ellenőrizniük, hogy a levonások megfelelőek-e és szükség esetén bevallást készíteniük.

Adókedvezmények és Mentességek: Lehetnek speciális esetek, ahol adókedvezmények vagy adómentességek alkalmazhatók, például bizonyos befektetési alapok esetében.

Nemzetközi Adózás: Amennyiben külföldi osztalékról van szó, a nemzetközi adózási szabályok és kettős adóztatást elkerülő egyezmények is érvényesülhetnek.

Az adózási szabályok összetettek és változóak, ezért mindig ajánlott szakértői tanácsadást igénybe venni a pontos adókötelezettségek meghatározásához.

Az osztalék előleg egy olyan kifizetés, amelyet a társaságok esetenként részvényeseiknek fizetnek ki az éves osztalék végleges meghatározása és jóváhagyása előtt. Ez a gyakorlat lehetőséget biztosít a társaságok számára, hogy részvényeseiket idő előtt juttassák osztalékhoz, még mielőtt a társaság éves nyereségéről és a végleges osztalék mértékéről döntenének.

Az osztalék előleg kifizetése a következő jellemzőkkel bír:

Időzítés: Az osztalék előleget általában az adott üzleti év során, vagy az év végét követően, de még az éves közgyűlés előtt fizetik ki. Ez lehetőséget ad a részvényeseknek arra, hogy korábban hozzáférjenek egy részéhez annak a nyereségnek, amelyet a cég generált.

Előzetes Jóváhagyás: Az osztalék előleg kifizetéséhez általában a társaság igazgatótanácsának vagy vezetőségének előzetes jóváhagyása szükséges. Ebben az esetben a vezetőség becslése alapján történik meg az előleg összegének meghatározása.

Végleges Osztalék: Az előleg kifizetése nem befolyásolja a végleges osztalék mértékét. Az éves közgyűlésen a részvényesek jóváhagyják a teljes üzleti év nyereségét, és ekkor határozzák meg a végleges osztalék összegét. Az előleg összege ebből levonásra kerül.

Adózási Következmények: Az osztalék előleg adózása hasonlóan történik, mint a rendes osztalék esetében. A részvényeseknek figyelembe kell venniük az osztalék előleg utáni adókötelezettségeiket, amelyek az adott ország adótörvényei szerint változhatnak.

Az osztalék előleg kifizetése gyakori gyakorlat a részvényesek likviditási igényeinek kielégítésére, valamint a vállalat nyereségének korai megosztására. Azonban fontos megjegyezni, hogy az osztalék előleg kifizetése nem garantálja a végleges osztalék mértékét, amelyet a társaság teljesítménye és pénzügyi helyzete határoz meg.

Fizetési Időszak:

A társaságoknak lehetőségük van az osztalékelőleg megállapítására és kifizetésére a két beszámoló elfogadása közötti időszakban, ami általában a tárgyév május 31-e és a következő év május 31-e közötti időszakra esik.

Adózás:

Az osztalékelőleg után csak 15%-os személyi jövedelemadót kell fizetni, amit a kifizető társaság levon és fizet be. Ebben az időszakban a szociális hozzájárulási adó (szocho) nem kerül megfizetésre.

Az Osztalékelőleg „Osztalékká” Válása és Kapcsolódó Adókövetkezmények

Osztalékká Válás:

Amikor az osztalékelőleg a társaság legfőbb szerve (általában a közgyűlés) döntése alapján hivatalosan osztalékká válik a számviteli beszámoló elfogadásakor, akkor kerül sor a szocho megfizetésére.

Közbenső Mérleg:

Az osztalékelőleg kifizetéséhez szükséges feltétel a 6 hónapnál nem régebbi közbenső mérleg megléte, amely biztosítja, hogy a társaságnak rendelkezésre áll a szükséges fedezet az osztalékelőleg kifizetéséhez.

Kamatfizetési Szabályok

Kölcsönkénti Minősítés:

Ha az osztalékelőleg az adóévet követően nem válik hivatalos osztalékká, akkor az osztalékelőleg kölcsönnek minősül. Ebben az esetben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által meghatározott alapkamat + 5 százalékpont kamat terheli.

Kamatkedvezmény és Adókövetkezmények:

Ellenkező esetben, ha a kamatot nem szedik be a magánszemélytől, az ebből származó kamatkedvezmény személyi jövedelemadó (szja) és szociális hozzájárulási adó (szocho) köteles lehet.

Ez a szabályozás biztosítja, hogy az osztalékelőleg kifizetése és az ahhoz kapcsolódó adózási és kamatfizetési követelmények átláthatóak és következetesek legyenek. Mindazonáltal, fontos, hogy a társaságok és a részvényesek is tisztában legyenek az aktuális jogszabályi környezettel és annak minden részletével.

2023-ban a szociális hozzájárulási adó (szocho) felső határa 5.568.000 Ft-os szocho alapon 723.840 Ft. Ez azt jelenti, hogy ha valaki 2023-ban például 5,6 millió Ft bruttó munkabért kapott, akkor már elérte az adófizetési felső határát, így az osztalék után nem kell további szochot fizetnie.

2024-re a szocho felső határa megemelkedik 6.403.200 Ft-ra, ami 832.416 Ft szochot jelent a teljes összeg után.

Fontos kiemelni, hogy az öregségi nyugdíjasok is alapesetben fizetnek szochot az osztalék után, és rájuk is érvényes az adófizetési felső határ. Tehát osztalék esetében az öregségi nyugdíjasok nem részesülnek különleges kezelésben az adófizetés felső határának tekintetében.