A KATA szüneteltetéséhez a vállalkozónak be kell jelentenie az adóhatóságnak a szüneteltetés kezdetét és várható időtartamát. Fontos azonban, hogy ezt a lépést megfelelő időben, azaz a szüneteltetés megkezdése előtt végezzük el.

Mire érdemes odafigyelni?

A KATA szüneteltetése során a vállalkozás nem végezhet gazdasági tevékenységet. Ha mégis ilyen tevékenységet végez, az adóhatósághoz be kell nyújtania az adóbevallást és meg kell fizetnie az adót.

A szüneteltetés idejére a vállalkozás egyéb kötelezettségei (pl. TB-járulék) is változhatnak, így érdemes tájékozódni ezekről is.

Szüneteltetés időtartama:

A katás vállalkozások legfeljebb három évig szüneteltethetik a tevékenységüket anélkül, hogy megszűnnének. Ezen időszak alatt a vállalkozás nem végez gazdasági tevékenységet és mentesül az adózási kötelezettségektől. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezen időszak alatt semmilyen jövedelmet nem szerezhet a vállalkozás.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A három éves szüneteltetési időtartam rugalmasságot biztosít a vállalkozók számára. Például egy hosszabb külföldi tartózkodás, vagy egyéb magánéleti, illetve üzleti okok miatt szükséges szünetet tarthatnak anélkül, hogy a vállalkozásukat megszüntetnék vagy újra kellene indítaniuk.

Milyen teendőkkel jár a szüneteltetés?

Amennyiben egy katás vállalkozó úgy dönt, hogy szünetelteti vállalkozását, a szüneteltetési szándékát be kell jelentenie az adóhatósághoz, mégpedig a szüneteltetés megkezdése előtt. Ezen kívül, ha a vállalkozás a szüneteltetési idő alatt mégis gazdasági tevékenységet végez, akkor az adóbevallási kötelezettség is fennáll, ezért különösen fontos odafigyelni erre.

A szüneteltetés befejezése:

Ha a vállalkozó úgy dönt, hogy a három év előtt újraindítja vállalkozását, ezt is be kell jelentenie az adóhatósághoz. Ha a három éves szüneteltetési időszak letelte, és a vállalkozás nem indult újra, akkor a vállalkozást a hatóság megszünteti.

Gondoskodj a TB-dről!

Ahhoz, hogy az egészségügyben ellátásra jogosult maradj, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetned. Ezt a NAV felé be kell jelentened a ‘T1011 nyomtatványon.

A katás vállalkozások számára a tevékenység szüneteltetése lehetőséget biztosít arra, hogy ideiglenesen felfüggeszthessék gazdasági tevékenységüket. Egy ilyen döntés azonban nem csak az adózási kötelezettségekkel kapcsolatos, hanem a bejelentési kötelezettségekkel is. Íme egy lépésről lépésre haladó útmutató, hogy miként kell bejelenteni a szüneteltetést:

1. Előkészületek

Először is gondoskodj arról, hogy az összes fennálló adótartozásodat rendezd. A szüneteltetés kezdete előtt minden adóval és járulékkal kapcsolatos kötelezettségednek eleget kell tenned.

2. Adóhatósághoz való bejelentés

Látogass el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapjára és keresd meg a szükséges nyomtatványokat vagy online űrlapokat a vállalkozás szüneteltetéséhez.

3. Nyomtatványok kitöltése

A NAV honlapjáról letölthető vagy online kitölthető űrlapokon pontosan jelezd a szüneteltetés kezdeti és várható befejezési dátumát. Emellett az űrlapon adatokat kell megadni a vállalkozásról, így érdemes kéznél tartani az adószámot és egyéb vállalkozással kapcsolatos információkat.

4. Űrlapok beküldése

Miután kitöltötted az összes szükséges információt, küldd be az űrlapot elektronikusan a NAV felületén keresztül, vagy postán, ha az adott űrlap esetében ez a javasolt eljárás. Egyes esetekben személyes ügyintézésre is lehetőség lehet.

5. Visszaigazolásra várás

Miután benyújtottad a szüneteltetési kérelmedet, a NAV rövid időn belül visszaigazolja a bejelentésedet, és tájékoztat az esetleges további teendőkről vagy információkról.

6. Egyéb bejelentési kötelezettségek

A NAV-on kívül érdemes tájékozódni, hogy a vállalkozásod működési területétől függően más hatóságokhoz, például az önkormányzathoz vagy a kamarákhoz van-e további bejelentési kötelezettséged.

7. Szüneteltetés ideje alatti teendők

Míg a vállalkozás szünetel, bizonyos kötelezettségeid továbbra is fennállnak, például a vállalkozás nyilvántartásának vezetése vagy a könyvelés. Tájékozódj ezekről, hogy ne érjenek meglepetések.

8. Szüneteltetés befejezése

Amikor úgy döntesz, hogy újraindítod a vállalkozást, a NAV-nak ismét be kell jelentened. Ezt ugyanazon az űrlapon vagy online felületen teheted meg, ahol a szüneteltetést is bejelentetted, csak a megfelelő részeket kell kitölteni.

Miközben a katás vállalkozás szüneteltetése sok esetben előnyös lehet a vállalkozó számára, több olyan hátránnyal is jár, amelyeket érdemes figyelembe venni a döntés előtt. Az alábbiakban bemutatjuk ezeket a potenciális hátrányokat:

1. Gazdasági tevékenység hiánya

A szüneteltetés alatt a vállalkozás nem végezhet semmilyen gazdasági tevékenységet. Ez azt jelenti, hogy nem szerezhet jövedelmet, ami befolyásolhatja a vállalkozó pénzügyi helyzetét.

2. Piaci részesedés elvesztése

A vállalkozás szüneteltetése alatt könnyen előfordulhat, hogy a versenytársak kihasználják ezt az időszakot és megszilárdítják vagy növelik piaci részesedésüket, ami nehezítheti a későbbi újraindulást.

3. Ügyfélelvándorlás

Hosszabb szünet esetén az ügyfelek más szolgáltatókhoz vagy beszállítókhoz fordulhatnak, és amikor a vállalkozás újra megnyit, nehéz lehet őket visszacsábítani.

4. Adminisztratív terhek

Bár a szüneteltetés során megszűnnek bizonyos adózási kötelezettségek, továbbra is fennállnak egyéb kötelezettségek, mint például a vállalkozás nyilvántartásának vezetése vagy a könyvelés.

5. Leállási költségek

Egy vállalkozás szüneteltetésekor bizonyos költségek továbbra is fennállnak, mint például bérleti díjak, biztosítások vagy előfizetéses szolgáltatások. Ezeket a költségeket továbbra is fedezni kell, még akkor is, ha a vállalkozás nem termel jövedelmet.

6. Munkavállalók elvándorlása

Ha a vállalkozás alkalmaz munkavállalókat, a szüneteltetés során nekik is döntenieük kell a továbbiakról. Sokan nem tudnak vagy nem akarnak hosszú ideig várni, így más munkahelyet keresnek, ami a vállalkozás újraindulásakor munkaerőhiányhoz vezethet.

7. Technológiai és iparági változások

Egy gyorsan változó piacon rövid idő alatt is jelentős változások történhetnek. A szüneteltetés során a vállalkozás lemaradhat ezekről a változásokról, ami versenyhátrányhoz vezethet.

8. Nem lesz nyugdíjad

Amennyiben nem dolgozól legálisan és fizeted a járulékokat, akkor nem lesz nyugdíjad se.

9. Nem leszel hitelképes

Hitelt csak az a vállalkozó tud felvenni akinek folyamatos a vállalkozása és pozitív a mérlege.

A munkanélküli ellátások és a katás vállalkozások kapcsolatában több tényezőt is figyelembe kell venni. Ahhoz, hogy egyértelmű választ kapjunk a kérdésre, fontos megérteni a jogszabályi környezetet és annak esetleges változásait.

1. Alapelv

A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) alapvetően nem terjed ki a munkaerő-piaci járulékok fizetésére, így a katás vállalkozók általában nem jogosultak munkanélküli ellátásra, mivel nem fizetnek munkaerő-piaci járulékot.

2. Munkaviszony és KATA

Ha egy katás vállalkozó mellett munkaviszonyban is áll, és a munkaviszony megszűnése miatt keres munkanélküli ellátást, jogosult lehet rá a munkaviszonyból eredően, feltéve, hogy eleget tett a jogosultsági időre vonatkozó követelményeknek (általában az előző két évben legalább 360 nap munkaviszonyban állt). Ebben az esetben a katás tevékenység szüneteltetése nem befolyásolja a munkanélküli ellátásra való jogosultságot.

3. Szüneteltetés időszaka

A vállalkozás szüneteltetése nem egyenértékű a vállalkozói státusz megszűnésével. Ezért a szüneteltetés időszakában sem változik meg a katás vállalkozó munkanélküli ellátásra való jogosultsága, vagyis alapvetően nem jogosult rá.

4. Szociális háló

Amennyiben a katás vállalkozó nem jogosult munkanélküli ellátásra, más típusú támogatásokra vagy segélyekre lehet jogosult, attól függően, hogy milyen egyéb kritériumoknak felel meg. Erre vonatkozóan érdemes tájékozódni az illetékes állami szerveknél.

5. Járulékfizetési lehetőség

Néhány országban a vállalkozók választhatnak, hogy fizetnek-e bizonyos járulékokat, amelyek lehetővé tennék számukra a munkanélküli ellátásokhoz való hozzáférést. Magyarországon azonban a KATA keretében nincs ilyen opció.

A vállalkozás szüneteltetése alatt végzett „fekete” munka komoly következményekkel járhat mind a vállalkozó, mind az ügyfél számára. Az alábbiakban bemutatjuk a feketegazdaságba tartozó tevékenységekkel kapcsolatos kockázatokat és következményeket:

1. Pénzbírság és jogi következmények

A hatóságok rendszeres ellenőrzéseket végeznek a feketegazdaság visszaszorítása érdekében. Ha a vállalkozást „fekete munka” végzése közben érik tetten, az jelentős pénzbírsághoz vezethet. Ezenkívül a vállalkozói engedély is veszélybe kerülhet.

2. Adózás és járulékok

A számla nélküli jövedelem nem kerül be a könyvelésbe, így a vállalkozó nem fizet utána adót és járulékokat. Ez azonban súlyos adóhiányhoz vezethet, ha a hatóságok felfedezik a törvénytelen tevékenységet. Az utólagosan megállapított adók és járulékok mellett büntető kamatokat és bírságokat is kiszabhatnak.

3. Felelősségvállalás

Fekete munka esetén nincs jogi dokumentáció a végzett munkáról. Ez azt jelenti, hogy nincs bizonyíték a megbízásra vagy a munka minőségére. Amennyiben probléma adódik a munkával vagy az elszámolással kapcsolatban, nincs hivatalos út a vita rendezésére.

4. Hosszú távú kockázatok

A feketén végzett munka rövid távon pénzügyi előnyökkel járhat, de hosszú távon károsíthatja a vállalkozás hírnevét és stabilitását. Emellett, ha a vállalkozás később törvényes útra tér, a múltbeli törvénytelen tevékenységek kockázatot jelentenek a vállalkozás jövőjére nézve. Fekete listára kerülés esetén nem indíthat és működtethet több vállalkozást az adott személy.

5. Ügyfél oldali kockázatok

Nem csak a vállalkozó, de az ügyfél is kockázatnak teszi ki magát, ha számla nélküli munkát fogad el. Az ügyfél nem tudja levonni az áfát, és ha a munka minősége nem megfelelő, nincs jogi úton érvényesíthető garancia.