Az osztalékok adóterhei országonként eltérőek lehetnek, de több általános jellemző is megfigyelhető. A következőkben bemutatom az osztalék adózásának legfontosabb aspektusait, amelyek általában sok országban érvényesek:

Osztalékadó a részvényesek számára: Amikor egy részvényes osztalékot kap, ezt gyakran meg kell adóztatnia. Ez az adó mértéke változó lehet, és függ a befektető adózási státuszától, az osztalék típusától (például rendes vagy preferált osztalék), és az adott ország adójogszabályaitól. Néhány országban az osztalékadó mértéke magasabb lehet, mint a tőkenyereség adója.

Forrásadó: Néhány országban a vállalatoknak forrásadót kell fizetniük az osztalékok után, mielőtt azokat a részvényesekhez továbbítanák. Ez azt jelenti, hogy az osztalékot a vállalat már az adó levonása után fizeti ki.

Adókedvezmények és mentességek: Bizonyos esetekben az osztalékok adózása alacsonyabb lehet, vagy teljes mértékben adómentes. Például bizonyos befektetési számlatípusok, mint a nyugdíj-előtakarékossági számlák, mentesülhetnek az osztalékadó alól, vagy kedvezményes adózás alá eshetnek.

Kettős adóztatás elkerülése: Mivel az osztalékokat a vállalat már adózott nyereségből fizeti, a kettős adóztatás problémája felmerülhet. Sok országban vannak szabályozások, amelyek célja a kettős adóztatás mérséklése vagy elkerülése, például az adókredit rendszerek vagy az adómentességek.

Nemzetközi osztalékok adózása: Amennyiben egy befektető külföldi vállalat részvényeiből osztalékot kap, a nemzetközi adózási szabályok is érvényesülhetnek. Ez magában foglalhat forrásadót a vállalat székhelye szerinti országban, valamint adókötelezettséget a befektető lakóhelye szerinti országban. Sok országban léteznek kettős adóztatást elkerülő egyezmények, amelyek segíthetnek csökkenteni vagy elkerülni a kettős adóterhet.

Fontos, hogy a részvényesek és befektetők ismerjék saját országuk specifikus adójogszabályait az osztalékokkal kapcsolatban, és szükség esetén szakértői tanácsadást vegyenek igénybe az adózási kötelezettségeik megértése érdekében.

TAO-s Cég Osztalékfizetése:

Társasági Adó (TAO): A társasági adó mértéke 9%, és ez az osztalék kifizetése esetén nem változik. Az osztalék az adózott eredményből, tehát a már TAO-val csökkentett nyereségből fizethető ki.

Adózott Eredmény: Az osztalék a már adózás utáni nyereségből kerül kifizetésre, így az osztalék kifizetése önmagában nem befolyásolja a TAO mértékét.

KIVA-s Cég Osztalékfizetése:

Kisvállalati Adó (KIVA): A KIVA mértéke 10%, és ez az osztalék kifizetésekor releváns tényező. A jóváhagyott (bruttó) osztalék a KIVA adóalapját képezi.

Adókötelezettség: Ha egy KIVA-s cég osztalékot fizet, ez növeli az adókötelezettségét. Ha a cég nem osztja ki a profitját, akkor a társaság nem köteles KIVA-t fizetni az év végi eredmény után.

Személyi Jövedelemadó (SZJA):

A magánszemélyek által kapott osztalék után személyi jövedelemadót kell fizetni. Az SZJA mértéke országonként eltérő lehet.

Társadalombiztosítási Járulék (SZOCHO):

Amennyiben a magánszemélyek osztalékjövedelem után társadalombiztosítási járulékot is fizetnek, ez a járulék is hozzáadódik az adóterheikhez. Azonban sok esetben az osztalékjövedelem nem számít bele a szocho alapjába.

Egyéb Adókötelezettségek:

Bizonyos országokban lehetnek további adók vagy járulékok, amelyek az osztalékjövedelmet érintik.

Fontos megjegyezni, hogy az adózási szabályok időről időre változhatnak, és a konkrét adókötelezettségek meghatározásához gyakran szükséges szakértői tanácsadás igénybe vétele. Az adózási környezet bonyolultsága miatt minden esetben ajánlott az adott ország aktuális adójogszabályainak alapos ismerete és azoknak megfelelően cselekedni.

Természetes vagy jogi személy (cég) kapja-e az osztalékot?

A részvényesek számára kifizetett osztalék adózására vonatkozó szabályok valóban eltérőek lehetnek attól függően, hogy a részvényes természetes vagy jogi személy.

Természetes Személy Esetében

Személyi Jövedelemadó (SZJA):

Az osztalék után 15%-os személyi jövedelemadót kell fizetni. Ezt az adót általában a kifizető társaság vonja le és fizeti be az adóhatóságnak.

Szociális Hozzájárulási Adó (SZOCHO):

A szocho korlátos adónem az osztalék szempontjából. 2023-ban például legfeljebb 5.568.000 Ft osztalék után kell ezt az adót fizetni, függetlenül az osztalék tényleges mértékétől. Fontos megjegyezni, hogy ez a maximális érték csökkenthető, akár nullára is.

Jogi Személy (Cég) Esetében

TAO-s Cég:

A társasági adóalany cég a kapott osztalék összegével csökkentheti a társasági adó alapját. Ez alól kivételt képez, ha az osztalék ún. ellenőrzött külföldi társaságtól (pl. offshore cégtől) származik.

Az osztalékkövetelés elengedése esetén az elengedett összeg adóköteles bevételként kezelendő.

KIVA-s Cég:

A kisvállalati adó alanyának minősülő cég a kapott osztalék összegével csökkentheti a kisvállalati adó alapját.

További Fontos Megjegyzések

Adólevonás és -bevallás: A kifizető társaság általában levonja és fizeti be az adót az adóhatóságnak. A részvényeseknek viszont érdemes ellenőrizniük, hogy a levonások megfelelőek-e és szükség esetén bevallást készíteniük.

Adókedvezmények és Mentességek: Lehetnek speciális esetek, ahol adókedvezmények vagy adómentességek alkalmazhatók, például bizonyos befektetési alapok esetében.

Nemzetközi Adózás: Amennyiben külföldi osztalékról van szó, a nemzetközi adózási szabályok és kettős adóztatást elkerülő egyezmények is érvényesülhetnek.

Az adózási szabályok összetettek és változóak, ezért mindig ajánlott szakértői tanácsadást igénybe venni a pontos adókötelezettségek meghatározásához.

Az osztalék előleg egy olyan kifizetés, amelyet a társaságok esetenként részvényeseiknek fizetnek ki az éves osztalék végleges meghatározása és jóváhagyása előtt. Ez a gyakorlat lehetőséget biztosít a társaságok számára, hogy részvényeseiket idő előtt juttassák osztalékhoz, még mielőtt a társaság éves nyereségéről és a végleges osztalék mértékéről döntenének.

Az osztalék előleg kifizetése a következő jellemzőkkel bír:

Időzítés: Az osztalék előleget általában az adott üzleti év során, vagy az év végét követően, de még az éves közgyűlés előtt fizetik ki. Ez lehetőséget ad a részvényeseknek arra, hogy korábban hozzáférjenek egy részéhez annak a nyereségnek, amelyet a cég generált.

Előzetes Jóváhagyás: Az osztalék előleg kifizetéséhez általában a társaság igazgatótanácsának vagy vezetőségének előzetes jóváhagyása szükséges. Ebben az esetben a vezetőség becslése alapján történik meg az előleg összegének meghatározása.

Végleges Osztalék: Az előleg kifizetése nem befolyásolja a végleges osztalék mértékét. Az éves közgyűlésen a részvényesek jóváhagyják a teljes üzleti év nyereségét, és ekkor határozzák meg a végleges osztalék összegét. Az előleg összege ebből levonásra kerül.

Adózási Következmények: Az osztalék előleg adózása hasonlóan történik, mint a rendes osztalék esetében. A részvényeseknek figyelembe kell venniük az osztalék előleg utáni adókötelezettségeiket, amelyek az adott ország adótörvényei szerint változhatnak.

Az osztalék előleg kifizetése gyakori gyakorlat a részvényesek likviditási igényeinek kielégítésére, valamint a vállalat nyereségének korai megosztására. Azonban fontos megjegyezni, hogy az osztalék előleg kifizetése nem garantálja a végleges osztalék mértékét, amelyet a társaság teljesítménye és pénzügyi helyzete határoz meg.

Fizetési Időszak:

A társaságoknak lehetőségük van az osztalékelőleg megállapítására és kifizetésére a két beszámoló elfogadása közötti időszakban, ami általában a tárgyév május 31-e és a következő év május 31-e közötti időszakra esik.

Adózás:

Az osztalékelőleg után csak 15%-os személyi jövedelemadót kell fizetni, amit a kifizető társaság levon és fizet be. Ebben az időszakban a szociális hozzájárulási adó (szocho) nem kerül megfizetésre.

Az Osztalékelőleg „Osztalékká” Válása és Kapcsolódó Adókövetkezmények

Osztalékká Válás:

Amikor az osztalékelőleg a társaság legfőbb szerve (általában a közgyűlés) döntése alapján hivatalosan osztalékká válik a számviteli beszámoló elfogadásakor, akkor kerül sor a szocho megfizetésére.

Közbenső Mérleg:

Az osztalékelőleg kifizetéséhez szükséges feltétel a 6 hónapnál nem régebbi közbenső mérleg megléte, amely biztosítja, hogy a társaságnak rendelkezésre áll a szükséges fedezet az osztalékelőleg kifizetéséhez.

Kamatfizetési Szabályok

Kölcsönkénti Minősítés:

Ha az osztalékelőleg az adóévet követően nem válik hivatalos osztalékká, akkor az osztalékelőleg kölcsönnek minősül. Ebben az esetben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által meghatározott alapkamat + 5 százalékpont kamat terheli.

Kamatkedvezmény és Adókövetkezmények:

Ellenkező esetben, ha a kamatot nem szedik be a magánszemélytől, az ebből származó kamatkedvezmény személyi jövedelemadó (szja) és szociális hozzájárulási adó (szocho) köteles lehet.

Ez a szabályozás biztosítja, hogy az osztalékelőleg kifizetése és az ahhoz kapcsolódó adózási és kamatfizetési követelmények átláthatóak és következetesek legyenek. Mindazonáltal, fontos, hogy a társaságok és a részvényesek is tisztában legyenek az aktuális jogszabályi környezettel és annak minden részletével.

2023-ban a szociális hozzájárulási adó (szocho) felső határa 5.568.000 Ft-os szocho alapon 723.840 Ft. Ez azt jelenti, hogy ha valaki 2023-ban például 5,6 millió Ft bruttó munkabért kapott, akkor már elérte az adófizetési felső határát, így az osztalék után nem kell további szochot fizetnie.

2024-re a szocho felső határa megemelkedik 6.403.200 Ft-ra, ami 832.416 Ft szochot jelent a teljes összeg után.

Fontos kiemelni, hogy az öregségi nyugdíjasok is alapesetben fizetnek szochot az osztalék után, és rájuk is érvényes az adófizetési felső határ. Tehát osztalék esetében az öregségi nyugdíjasok nem részesülnek különleges kezelésben az adófizetés felső határának tekintetében.