A KATA szüneteltetéséhez a vállalkozónak be kell jelentenie az adóhatóságnak a szüneteltetés kezdetét és várható időtartamát. Fontos azonban, hogy ezt a lépést megfelelő időben, azaz a szüneteltetés megkezdése előtt végezzük el.

Mire érdemes odafigyelni?

A KATA szüneteltetése során a vállalkozás nem végezhet gazdasági tevékenységet. Ha mégis ilyen tevékenységet végez, az adóhatósághoz be kell nyújtania az adóbevallást és meg kell fizetnie az adót.

A szüneteltetés idejére a vállalkozás egyéb kötelezettségei (pl. TB-járulék) is változhatnak, így érdemes tájékozódni ezekről is.

Szüneteltetés időtartama:

A katás vállalkozások legfeljebb három évig szüneteltethetik a tevékenységüket anélkül, hogy megszűnnének. Ezen időszak alatt a vállalkozás nem végez gazdasági tevékenységet és mentesül az adózási kötelezettségektől. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezen időszak alatt semmilyen jövedelmet nem szerezhet a vállalkozás.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A három éves szüneteltetési időtartam rugalmasságot biztosít a vállalkozók számára. Például egy hosszabb külföldi tartózkodás, vagy egyéb magánéleti, illetve üzleti okok miatt szükséges szünetet tarthatnak anélkül, hogy a vállalkozásukat megszüntetnék vagy újra kellene indítaniuk.

Milyen teendőkkel jár a szüneteltetés?

Amennyiben egy katás vállalkozó úgy dönt, hogy szünetelteti vállalkozását, a szüneteltetési szándékát be kell jelentenie az adóhatósághoz, mégpedig a szüneteltetés megkezdése előtt. Ezen kívül, ha a vállalkozás a szüneteltetési idő alatt mégis gazdasági tevékenységet végez, akkor az adóbevallási kötelezettség is fennáll, ezért különösen fontos odafigyelni erre.

A szüneteltetés befejezése:

Ha a vállalkozó úgy dönt, hogy a három év előtt újraindítja vállalkozását, ezt is be kell jelentenie az adóhatósághoz. Ha a három éves szüneteltetési időszak letelte, és a vállalkozás nem indult újra, akkor a vállalkozást a hatóság megszünteti.

Gondoskodj a TB-dről!

Ahhoz, hogy az egészségügyben ellátásra jogosult maradj, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetned. Ezt a NAV felé be kell jelentened a ‘T1011 nyomtatványon.

A katás vállalkozások számára a tevékenység szüneteltetése lehetőséget biztosít arra, hogy ideiglenesen felfüggeszthessék gazdasági tevékenységüket. Egy ilyen döntés azonban nem csak az adózási kötelezettségekkel kapcsolatos, hanem a bejelentési kötelezettségekkel is. Íme egy lépésről lépésre haladó útmutató, hogy miként kell bejelenteni a szüneteltetést:

1. Előkészületek

Először is gondoskodj arról, hogy az összes fennálló adótartozásodat rendezd. A szüneteltetés kezdete előtt minden adóval és járulékkal kapcsolatos kötelezettségednek eleget kell tenned.

2. Adóhatósághoz való bejelentés

Látogass el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapjára és keresd meg a szükséges nyomtatványokat vagy online űrlapokat a vállalkozás szüneteltetéséhez.

3. Nyomtatványok kitöltése

A NAV honlapjáról letölthető vagy online kitölthető űrlapokon pontosan jelezd a szüneteltetés kezdeti és várható befejezési dátumát. Emellett az űrlapon adatokat kell megadni a vállalkozásról, így érdemes kéznél tartani az adószámot és egyéb vállalkozással kapcsolatos információkat.

4. Űrlapok beküldése

Miután kitöltötted az összes szükséges információt, küldd be az űrlapot elektronikusan a NAV felületén keresztül, vagy postán, ha az adott űrlap esetében ez a javasolt eljárás. Egyes esetekben személyes ügyintézésre is lehetőség lehet.

5. Visszaigazolásra várás

Miután benyújtottad a szüneteltetési kérelmedet, a NAV rövid időn belül visszaigazolja a bejelentésedet, és tájékoztat az esetleges további teendőkről vagy információkról.

6. Egyéb bejelentési kötelezettségek

A NAV-on kívül érdemes tájékozódni, hogy a vállalkozásod működési területétől függően más hatóságokhoz, például az önkormányzathoz vagy a kamarákhoz van-e további bejelentési kötelezettséged.

7. Szüneteltetés ideje alatti teendők

Míg a vállalkozás szünetel, bizonyos kötelezettségeid továbbra is fennállnak, például a vállalkozás nyilvántartásának vezetése vagy a könyvelés. Tájékozódj ezekről, hogy ne érjenek meglepetések.

8. Szüneteltetés befejezése

Amikor úgy döntesz, hogy újraindítod a vállalkozást, a NAV-nak ismét be kell jelentened. Ezt ugyanazon az űrlapon vagy online felületen teheted meg, ahol a szüneteltetést is bejelentetted, csak a megfelelő részeket kell kitölteni.

Miközben a katás vállalkozás szüneteltetése sok esetben előnyös lehet a vállalkozó számára, több olyan hátránnyal is jár, amelyeket érdemes figyelembe venni a döntés előtt. Az alábbiakban bemutatjuk ezeket a potenciális hátrányokat:

1. Gazdasági tevékenység hiánya

A szüneteltetés alatt a vállalkozás nem végezhet semmilyen gazdasági tevékenységet. Ez azt jelenti, hogy nem szerezhet jövedelmet, ami befolyásolhatja a vállalkozó pénzügyi helyzetét.

2. Piaci részesedés elvesztése

A vállalkozás szüneteltetése alatt könnyen előfordulhat, hogy a versenytársak kihasználják ezt az időszakot és megszilárdítják vagy növelik piaci részesedésüket, ami nehezítheti a későbbi újraindulást.

3. Ügyfélelvándorlás

Hosszabb szünet esetén az ügyfelek más szolgáltatókhoz vagy beszállítókhoz fordulhatnak, és amikor a vállalkozás újra megnyit, nehéz lehet őket visszacsábítani.

4. Adminisztratív terhek

Bár a szüneteltetés során megszűnnek bizonyos adózási kötelezettségek, továbbra is fennállnak egyéb kötelezettségek, mint például a vállalkozás nyilvántartásának vezetése vagy a könyvelés.

5. Leállási költségek

Egy vállalkozás szüneteltetésekor bizonyos költségek továbbra is fennállnak, mint például bérleti díjak, biztosítások vagy előfizetéses szolgáltatások. Ezeket a költségeket továbbra is fedezni kell, még akkor is, ha a vállalkozás nem termel jövedelmet.

6. Munkavállalók elvándorlása

Ha a vállalkozás alkalmaz munkavállalókat, a szüneteltetés során nekik is döntenieük kell a továbbiakról. Sokan nem tudnak vagy nem akarnak hosszú ideig várni, így más munkahelyet keresnek, ami a vállalkozás újraindulásakor munkaerőhiányhoz vezethet.

7. Technológiai és iparági változások

Egy gyorsan változó piacon rövid idő alatt is jelentős változások történhetnek. A szüneteltetés során a vállalkozás lemaradhat ezekről a változásokról, ami versenyhátrányhoz vezethet.

8. Nem lesz nyugdíjad

Amennyiben nem dolgozól legálisan és fizeted a járulékokat, akkor nem lesz nyugdíjad se.

9. Nem leszel hitelképes

Hitelt csak az a vállalkozó tud felvenni akinek folyamatos a vállalkozása és pozitív a mérlege.

A munkanélküli ellátások és a katás vállalkozások kapcsolatában több tényezőt is figyelembe kell venni. Ahhoz, hogy egyértelmű választ kapjunk a kérdésre, fontos megérteni a jogszabályi környezetet és annak esetleges változásait.

1. Alapelv

A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) alapvetően nem terjed ki a munkaerő-piaci járulékok fizetésére, így a katás vállalkozók általában nem jogosultak munkanélküli ellátásra, mivel nem fizetnek munkaerő-piaci járulékot.

2. Munkaviszony és KATA

Ha egy katás vállalkozó mellett munkaviszonyban is áll, és a munkaviszony megszűnése miatt keres munkanélküli ellátást, jogosult lehet rá a munkaviszonyból eredően, feltéve, hogy eleget tett a jogosultsági időre vonatkozó követelményeknek (általában az előző két évben legalább 360 nap munkaviszonyban állt). Ebben az esetben a katás tevékenység szüneteltetése nem befolyásolja a munkanélküli ellátásra való jogosultságot.

3. Szüneteltetés időszaka

A vállalkozás szüneteltetése nem egyenértékű a vállalkozói státusz megszűnésével. Ezért a szüneteltetés időszakában sem változik meg a katás vállalkozó munkanélküli ellátásra való jogosultsága, vagyis alapvetően nem jogosult rá.

4. Szociális háló

Amennyiben a katás vállalkozó nem jogosult munkanélküli ellátásra, más típusú támogatásokra vagy segélyekre lehet jogosult, attól függően, hogy milyen egyéb kritériumoknak felel meg. Erre vonatkozóan érdemes tájékozódni az illetékes állami szerveknél.

5. Járulékfizetési lehetőség

Néhány országban a vállalkozók választhatnak, hogy fizetnek-e bizonyos járulékokat, amelyek lehetővé tennék számukra a munkanélküli ellátásokhoz való hozzáférést. Magyarországon azonban a KATA keretében nincs ilyen opció.

A vállalkozás szüneteltetése alatt végzett „fekete” munka komoly következményekkel járhat mind a vállalkozó, mind az ügyfél számára. Az alábbiakban bemutatjuk a feketegazdaságba tartozó tevékenységekkel kapcsolatos kockázatokat és következményeket:

1. Pénzbírság és jogi következmények

A hatóságok rendszeres ellenőrzéseket végeznek a feketegazdaság visszaszorítása érdekében. Ha a vállalkozást „fekete munka” végzése közben érik tetten, az jelentős pénzbírsághoz vezethet. Ezenkívül a vállalkozói engedély is veszélybe kerülhet.

2. Adózás és járulékok

A számla nélküli jövedelem nem kerül be a könyvelésbe, így a vállalkozó nem fizet utána adót és járulékokat. Ez azonban súlyos adóhiányhoz vezethet, ha a hatóságok felfedezik a törvénytelen tevékenységet. Az utólagosan megállapított adók és járulékok mellett büntető kamatokat és bírságokat is kiszabhatnak.

3. Felelősségvállalás

Fekete munka esetén nincs jogi dokumentáció a végzett munkáról. Ez azt jelenti, hogy nincs bizonyíték a megbízásra vagy a munka minőségére. Amennyiben probléma adódik a munkával vagy az elszámolással kapcsolatban, nincs hivatalos út a vita rendezésére.

4. Hosszú távú kockázatok

A feketén végzett munka rövid távon pénzügyi előnyökkel járhat, de hosszú távon károsíthatja a vállalkozás hírnevét és stabilitását. Emellett, ha a vállalkozás később törvényes útra tér, a múltbeli törvénytelen tevékenységek kockázatot jelentenek a vállalkozás jövőjére nézve. Fekete listára kerülés esetén nem indíthat és működtethet több vállalkozást az adott személy.

5. Ügyfél oldali kockázatok

Nem csak a vállalkozó, de az ügyfél is kockázatnak teszi ki magát, ha számla nélküli munkát fogad el. Az ügyfél nem tudja levonni az áfát, és ha a munka minősége nem megfelelő, nincs jogi úton érvényesíthető garancia.

Sokan úgy kommunikálják a változásokat, hogy a KATA adónem megszűnt, holott ez nem igaz. Mindössze annyi történt, hogy jelentős mértékben megváltoztatták, és szigorították az ezen adónemre való jogosultság feltételeit.

Nézzük dióhéjban, hogy mik ezek a változtatások!

2022. szeptemberétől a KATA keretet 18 millió forintra növelték éves szinten.

Megszűnt a fél KATA, amelyet másodállású vállalkozók vehettek igénybe, havi 25.000 Ft-os adó befizetésével, és az emelt összegű 75.000 Ft havi adóbefizetéssel járó KATA lehetőség is, amelyet azok választottak, akik a nagyobb nyugdíjalap érdekében vállalták a plusz terheket. Mostantól egységesen minden KATA-s vállalkozónak havi 50.000 Ft-ot kell befizetnie a NAV számlájára.

KATA-s vállalkozók szeptembertől kizárólag magánszemélyek számára állíthatnak ki számlát. Ez alól egyedül a taxisok képeznek kivételt.

1.  SZJA szerinti adózás

Ha valaki kikerül a KATA hatálya alól, akkor főszabályként az SZJA szerinti bevétel-költség alapú adózás hatálya alá kerül.

Ebben az esetben a főállású vállalkozóként havonta köteles vagy megfizetni a minimum járulékok összegét, amely az idei garantált bérminimumra vetítve kb. 120.000 forint. Amennyiben mellékállású vállalkozóként dolgozol, nem kell járulékokat fizetned ebben az adózási módban. Kizárólag csak az év végi nyereség után terhel adófizetési kötelezettség.

Év végén először 9% vállalkozói SZJA-t kell fizetned a nyereség után. Ezen felül a maradék adózott eredményre jön még az osztalékadó, ami 15% SZJA-ból és 13% szociális hozzájárulási adóból áll. Ez utóbbinál van egy felső korlát, amely felett már nem kell megfizetni, illetve amelyből levonhatod az év közben már a béred után befizetett szochót is.

2.  Átalányadó

Az elmúlt hetekben mindenki erről beszél, de sokan nincsenek tisztában ennek az adónemnek a részleteivel.

Ennek az adónemnek fontos feltétele, hogy 24 millió forintnál (kiskereskedők esetén 120 milliónál) nem lehet több bevételed sem a megelőző adóévben, sem pedig tervezetten abban az évben, amelyikre választod. A mostani speciális helyzetben, tehát év közben történő belépés esetén ezt a keretet napra pontosan arányosítani szükséges az évből még hátralévő napok számával.

Az SZJA szerinti adózással szemben itt nem szükséges a költségszámlákat gyűjtened, hanem bizonyos szempontok szerint, az összes bevételed, a tevékenységi körödtől függően, valahány százalékát automatikusan költségként vélelmezzük.

Mennyi a költséghányad?
Erről bővebben az SZJA törvény 50-56. paragrafusaiban olvashatsz itt, de dióhéjban azért összefoglaljuk. A tevékenységek jelentősebb részére a 40%-os költséghányad vonatkozik, vagyis a bevételed 60%-át tekintjük jövedelemnek.

Vannak olyan tevékenységek, ahol ennél jóval kedvezőbb a költséghányad. Bizonyos kiemelt szolgáltatások esetén ez 80%, vagyis 20% a jövedelemnek tekintendő rész, kiskereskedelmi, illetve őstermelői tevékenység esetén pedig 90% költség, 10% jövedelem ez az arány.

Mi után, és mennyit kell fizetned?
Főállású vállalkozóként itt is él az a szabály, hogy amennyiben a jövedelem kisebb lenne, mint a minimálbér, a minimálbér után mindenképpen meg kell fizetni a járulékok összegét.

Másodállású vállalkozóként nem biztos, hogy jól jársz ezzel az adónemmel, itt ugyanis mindenképp meg kell fizetni a jövedelem alapján a járulékokat, akkor is, ha van bejelentett legalább heti 36 órás munkaviszonyod, ahol a munkáltatód szintén megteszi ezt.

Év végén nincs adófizetés, ellenben havi gyakorisággal meg kell fizetned az átalányban megállapított jövedelemre kalkulált adókat.

Némileg megbonyolíthatja a számítást az az eset, ha több tevékenységet is végzel egyéni vállalkozóként. Ebben az esetben ugyanis az átalányadóalap meghatározásakor mindig az adott tevékenységre előírt költséghányadot kell alkalmazni. Vagyis ha a különböző tevékenységeid eltérő költséghányad szabály alá esnek, akkor mindig az adott tevékenységi körnek megfelelően kell adózni, az ezekből befolyt bevétel után.

Adó és járulék kötelezettségek aránya számokban:
15 % személyi jövedelemadó,
13 % szociális hozzájárulási adó,
18,5 %  társadalombiztosítási járulék.

A vállalkozói nyereség után nem kell fizetni, emellett átalányadózóként az osztalékadó alól is mentesülsz.

Az, hogy a minimálbért vagy a garantált bérminimumot kell alapnak tekinteni adófizetéskor az alábbiaktól függ:  A garantált bérminimum szerinti adó és járulékfizetés szerint leszel köteles adót fizetni abban az esetben, ha van olyan tevékenységed, amely legalább középfokú képesítést, végzettséget követel meg.

Erre egyszerű a válasz, az ÁFA-mentesség ugyanis eddig sem adónemhez, hanem a bevétel nagyságához volt kötve. Vagyis, ha az összes bevételed nem haladja meg az évi 12 millió forintot, akkor bejelentés alapján továbbra is maradhatsz ÁFA-mentes.

Ha ezt a nettó 12 millió forintot nem léped át, akkor átalányadózóként továbbra is állíthatsz ki alanyi adómentes számlát, illetve továbbra is mentesülsz a vállalkozói folyószámla nyitásának kötelezettsége alól is. 

Amennyiben van még kérdésed az átalány-, vagy az SZJA szerinti adózással kapcsolatban, konzultálj a könyvelőddel, vagy ha most indítanál vállalkozást, esetleg könyvelőt váltanál, minket is kereshetsz bizalommal!  Ne feledd, bármi is történik az aktuális jogszabályokkal, a nyugodt adózásról soha nem érdemes lemondanod! Ebben egy lelkiismeretes és naprakész könyvelő lesz a jobb kezed. Talán pont mi. Tőlünk bármit nyugodtan kérdezhetsz, velünk nyugodtan adózhatsz. Keress minket nyugodtan!

Adózási megoldások eddig KATA szerint adózó cégeknek

Cikkünk eddigi részében azzal foglalkoztunk, hogy egyéni vállalkozóként milyen adózási lehetőségeid vannak a KATA adónem eddigi formájában történő megszüntetése után.

Ebben a részben azt tekintjük át, mit tehetsz abban az esetben, ha KATA-s céged volt eddig, de az új szabályok miatt, szeptembertől ebből az adónemből cégként kizárásra kerülsz. Most is előre bocsátjuk, hogy mielőtt végleges döntést hozol, alaposan járj utána mindennek, és végezz pontos számításokat!

Ha biztosra akarsz menni, akkor a könyvelőd legyen az, akivel mindenképpen konzultálsz ebben az ügyben. Ő biztosan azt a megoldást javasolja majd, amelyik a legkevésbé fog fájni.

1.      Társasági adó (TAO)

A vonatkozó főszabály szerint, cégek esetében, ha valaki kikerül a KATA adónem hatálya alól, akkor automatikusan a TAO adónembe kerül.

Hasonlóan az egyéni vállalkozók SZJA alapú adózásához, ebben az esetben is meg kell fizetni a minimumjárulékok összegét, amennyiben főállású vállalkozóként működteted a céged. Amennyiben másodállásban vállalkozol, csak év végén kell adót fizetned a profitból.

Az adóalap több tétellel is csökkenthető. Ezeknek az adócsökkentő tételeknek egy része a cégek működési logikájából következik.  Ilyen például az értékcsökkenés, amit levonhatunk az adóalapból, hiszen az amortizálódó eszközöket idővel pótolni kell. Ugyanígy leírható a jövőbeli kötelezettségekre képzett céltartalék vagy a behajthatatlan követelés. Levonható a kutatásra-és/vagy fejlesztésre fordított pénzek egy része, a megváltozott munkaképességűek, a szakképzésből kikerülők bérének vagy adójának egy része, vagy lekötött fejlesztési tartalék egy része, és a kkv-k esetén a nyíltvégű pénzügyi lízing akár teljes kamatköltsége.

Természetesen az adóalap ellenkező előjelű korrekciója is előfordulhat, ugyanis a társasági adó törvény bizonyos esetekben szankcionálja a társas vállalkozást. Felmerülhetnek olyan események, amikor megkérdőjelezhetővé válik, hogy valóban megfelelt-e a vállalkozás magatartása az ésszerű gazdálkodás követelményeinek. Ilyen adóalap növelő tétel lehet például a jogerősen megállapított bírság vagy bármely más, nem a vállalkozás érdekében elszámolt költség.

A társasági adó mértéke 9%, az osztalékadó pedig 28%. Cégek esetében azonban nem kötelező kivenni minden évben az osztalékot, mint az egyéni vállalkozóknál. Ebben az esetben a cégtulajdonos, vagy tulajdonosok döntésén múlik minden. Akár több év nyeresége is felhalmozható, majd kivehető egy összegben, több év múltán is osztalékként. Természetesen a kivét évében érvényes adómérték megfizetése ilyenkor is kötelező, az aktuális szabályoknak megfelelően.

Az adó megfizetése az előlegfizetés rendszerében történik. Így tulajdonképpen az adóév végén elszámolás történik.

Az adóévre megállapított társasági adó összegét – a naptári év szerint működő adózóknak, azaz ha a céged nem alkalmaz a naptári évtől eltérő adóévet – az adóévet követő év május 31-éig kell bevallani. Az előző év adóját tehát május 31-ig kell bevallani, majd befizetni. Ha a naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő társas vállalkozásod van, az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell megfizetni az adót, illetve ettől az időponttól igényelheted vissza a megállapított adó és az adóelőleg különbözetét.

Így számolhatod ki, mennyit kell fizetned a TAO adónemben
Az adóévi bevételekből ki kell vonni az adóévben keletkezett költségeket, és egyéb ráfordításokat, így megkapod az adózás előtti eredményt. Ehhez az adózás előtt i eredményhez hozzáadod a adóalapot növelő korrekciós tételek összegét, és kivonod belőle az azt csökkentő korrekciós tételek összegét. Az így kijött összeg lesz a vállalkozásod adóalapja.  Ennek az adóalapnak a 9%-a a számított társasági adó, amelyből még ki kell vonnod az adókedvezményt, amennyiben a vállalkozás jogosult rá. Ennek a két összegnek a különbsége fogja adni a befizetendő adó mértékét.

Előfordulhat, hogy veszteség keletkezik, ilyenkor negatív adóalappal számolunk, vagyis a veszteség összegét bizonyos feltételek mellett elhatárolhatjuk, és azzal az összeggel a következő 5 adóév során csökkenthető az adózás előtti eredmény. Fontos tudnod, hogy ezzel a veszteségkorrekciós lehetőséggel maximálisan 50%-kal csökkenthető az adóalap.

1.      Kisvállalati adó (KIVA)

A kisvállalati adó egy egyszerűsített adónem, melynek vállakozások lehetnek az alanyai. A KIVA esetén nem előírás, hogy a kkt.-nek és a bt.-nek kizárólag magánszemély tagjai legyenek.

A KIVA választásának feltétele az, hogy a cégnél az átlagos statisztikai állományi létszám nem lehet több, mint 50 fő, a bevétel pedig nem haladhatja meg a 3 milliárd Ft-ot. Ezeknek a feltételeknek a kapcsolt vállalkozásokkal együtt kell teljesülnie az adónem választását megelőző adóévet tekintve, valamint a cégnek naptári éves adózónak kell lennie.

A kisvállalati adó alapja a cégben jóváhagyott osztalék és a tőkeműveletek eredménye, valamint egyes további módosító tételek egyenlege, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel.

A kisvállalati adó mértéke 10%, amelyet csak a vállalkozásból kivont osztalék után kell megfizetni, a cégbe visszaforgatott nyereség nem képez adóalapot.  Ez a 10%-nyi adó kiváltja az egyébként fizetendő szociális hozzájárulási adót (13%) és a társasági adót is (9%).

A KIVA szerinti adózást, ha megfelelsz a fenti feltételeknek, akkor éri meg leginkább választanod, ha a felmerülő költségeid jelentős részét a munkavállalók bére teszi ki, vagy a cég növekedésére teszed a hangsúlyt. A visszaforgatott nyereség után ugyanis, mint említettük, nem kell kisvállalati adót fizetni.

Hasonlóan a TAO-hoz, a kisvállalati adó is éves elszámolású adó. Az adóalany a kisvállalati adó alapját és magát a fizetendő kisvállalati adót adóévenként köteles megállapítani és az adóévet követő év május 31-ig bevallani.

KIVA adózóként negyedévente vagy köteles adóelőleg megállapítási, ennek bevallási és fizetési kötelezettségednek eleget tenni, az aktuális negyedévet követő hónap 20. napjáig.

Nagyon fontos, hogy KIVA adózó kizárólag abban az esetben maradhatsz hosszú távon, ha mindenféle szabályt szigorúan betartó céget működtetsz! Bármiféle tartozás, elmarasztalás kizáró ok ebből az adónemből!

Tájékozódnod kötelező, de a döntés a tiéd!

Akár már működő vállalkozásod van, akár még csak most fontolgatod a vállalkozásindítást, természetes igényed, hogy a számodra optimális adózási módot választhasd. Fontos igény ez, hiszen évente jelentős összegeket spórolhatsz meg egy számodra kedvezőbb, vagy bukhatsz el egy, a cégednek nem előnyös adónem választásával.

Az alkalmazni kívánt adónem kiválasztása érdekében, mindenképpen érdemes szakemberrel konzultálnod. Amennyiben van még kérdésed a TAO, vagy a KIVA szerinti adózással kapcsolatban, konzultálj a könyvelőddel, vagy ha most indítanál vállalkozást, esetleg könyvelőt váltanál, minket is kereshetsz bizalommal!  Ne feledd, bármi is történik az aktuális jogszabályokkal, a nyugodt adózásról soha nem érdemes lemondanod! Ebben egy lelkiismeretes és naprakész könyvelő lesz a jobb kezed. Talán pont mi.

Tőlünk bármit nyugodtan kérdezhetsz, velünk nyugodtan adózhatsz. Keress minket nyugodtan!